2.Az Abszol Út

A gyengélkedőn tértem magamhoz.Még egy kicsit homályosan láttam.Ahogy kitisztult a fejem egy fölém hajoló arcot láttam meg.
-Jobban van?-kérdezte egy hölgy,aki bizonyára Madam Pomfrey volt-Dumbledore professzor várja magukat az irodájában.Elkísérem önöket.Fel tud állni?
-Igen,köszönöm-válaszoltam,és leszálltam az ágyról.Kicsit megtántorodtam,de aztán már stabilan tudtam állni.Cher és Hope ott ültek az ágy végében,de ők is felálltak,és Madam Pomfrey vezetésével elindultunk Dumbledore szobája felé.

A javasasszony olyan gyorsan sétált(mit sétált,száguldott),hogy alig bírtuk követni.Odaértünk a híres kőszörny elé,és Madame Pomfrey kimondta a jelszót,ami "Nyaláspálca" volt.A szörny félreugrott,és felálltunk a mozgó lépcsőre,és még mielőtt kopoghattunk volna az ajtón,egy "Fáradjanak be!" hallatszott a bejárat mögül.Mikor kinyílt az ajtó, és beléptünk a szobába,megpillantottuk a karmazsinvörös talárba burkolózó professzort,és a legendás kerek szobáját.A meglepetéstől akkorára tátottuk a szánkat,hogy belefért volna egy egész tehén.
-Khm,khm.-köszörülte meg a torkát Dumbledore prof.
-Elnézést kérünk,maga tényleg Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore?
-Ki más lennék?-nézett rám kérdőn.
-Oh,bocsánat,csak ahonnan mi jövünk,ott nem hiszik el,hogy létezik a varázsvilág.
-Miért,maguk honnan érkeztek ide a Roxfortba?Kétségtelen,hogy maguk nem muglik,mivel látják a Roxfortot,mégsem tudok róla,hogy maguk hozzánk járnának.
-Tudja,mi egy számítógépes játék miatt kerültünk ide 2009-ből.
-Pedig én meg voltam győződve róla,hogy 1975-öt írunk-mondta eltűnődve.
-Akkor ez a Tekergők kora!-súgta Cher nekünk izgatottan.
-Ismerik a Tekergőket?-kérdezte kíváncsian.
-Igen,és még vagy a fél iskolát ismerjük,mivel ezzel játszottunk szinte minden nap.
-Csak most itt ragadtunk,és nem tudunk hazajutni!-mondtam kétségbeesve.
-Nos,nekem van egy kitűnő ötletem,aminek szerintem maguk is örülni fognak,tekintve hogy önök látják az iskolánkat és a semmiből bukkantak elő-nézett ránk derűsen-Mi lenne ha önök is a Roxfortba járnának?-kérdezte úgy,mintha ez magától értetődő lenne.
-Örömmel leszünk a Roxfort tanulói!-válaszoltuk lelkesen.
-Rendben.Akkor önök a Mystica mágusiskolából jöttek át a Roxfortba.Nos,úgy hiszem,ideje lenne elindulniuk az Abszol Útra.Hagrid elkíséri önöket.-mondta.
-Rendben,de előbb kérhetünk,egy aláírást?-kérdeztem.
-Természetesen-közölte vidáman,és rögtön három autogrammot is kaptunk.Megköszöntük,és elindultunk a vadőrlakhoz.Fél óra múlva megtaláltuk a kijáratot.Ahogy odaértünk,rögtön bekopogtunk.Egy valóságos óriás nyitott ajtót.

-Szerbusztok!Hát ti meg kik vagytok?-kérdezte értetlenkedve.
-Örvendünk!Minket Dumbledore professzor küldött,hogy kísérjen el minket az Abszol Útra.
-Jól van,csak ha lehet,inkább tegezzetek!-mosolyodott el-Egyébként a nevem...
-Hagrid!-vágtuk rá egyszerre.Egy pillanatig kérdően nézett ránk,de mivel mindhárman úgy vigyorogtunk,mint a vadalma,csak legyintett és beinvitált minket.
-Kértek sütit?Én csináltam!-szólt miután mindannyian elhelyezkedtünk a különféle székeken,mi viszont tudtuk,hogy a saját készítésű sütemények célja a fogaink kitörése,ezért inkább csak ráztuk a fejünket.
-Ha nem,hát nem-szólt kicsit sértődötten-Különben utaztatok már hop porral?
-Soha életünkben,de tudjuk hogy kell használni-mondtam magabiztosan.
-Akkor azzal utazunk!-elég vidámnak látszott ahhoz képest,hogy szerintem be se férne a kandallóba-Ki megy először?
Amikor Cher bátran előlépett,az orra alá nyomott egy lehetetlenül nagy bögrét.
-Az Abszol Út!-kiáltotta és eltűnt a zöld lángol örvényében.Hope után én következtem.Beléptem a kandallóba,s ahogy beleszórtam a port,tisztán és érthetően elkiáltottam magam.
-Az Abszol Út!